shut down

időnként mintha elegem lenne a testemből
olyan mintha nagyon mocskos lennék, mintha húzódna a bőröm, pedig igazából érzem, hogy nem
olyan mintha másnapos lennék, s nem tudom teljesen kinyitni a szememet, pedig nem
vagy olyan mintha csiklintana a ruha ami rajtam van, pedig az sem
olyan mintha szélesebb lenne a homlokom, ez fizikailag nem állja a helyét
vagy be lenne dugulva a fülem
vagy nagyon melegem lenne száraz levegőben
vagy szorítana a nyakkendőm

mert nem akarok ébren lenni, sem lefeküdni nem akarok, nem akarok fényben lenni, sem sötétségben, csendben sem akarok lenni, de zaj sem kell, illatos sem akarok lenni, de büdös sem

lehet hogy csak fáradt vagyok
hogyan kell pihenni rendesen?
mert nem csak alvással lehet.

gyors eszmefuttatás a pihenésről, s hátha nekem is használ

sóhaj
hosszú sóhaj
kimegy belőlem aminek nincs helye
nem fázom, nincs melegem
kényelmes
nincs hirtelen mozdulat
sem hangos zaj
homály van
nem koncentrálok
lassabban
mééééég lassabban

na lófasz
nem megy
s ami nem megy nem kell erőltetni

fáradt vagyok s kész:)

the ultimate question

volt egy bölcs nemzet. minden kérdést megválaszoltak, csak egyetlen egy kérdésre nem tudták a választ. a végső kérdésre, mármint, hogy mi a célja az életnek.
gondoltak egy nagyot s merészet, s kiválasztották a két legbölcsebb ámbert, ezek terveztek egy szuperkompjúútert. nagyon bénán nézett ki. nagy feje volt, s könyökölt. meg széles és keskeny volt a szája.
de mindenki összegyűlt egy nagy téren s felment hozzá az emelvényre a két legbölcsebb ámber, s feltette a kérdést. the ultimate question
de nem tudta a szuperkompjúúter, hogy mi is lenne az.
erre felvilágosították, hogy az az lenne, hogy mi a célja az életnek??
a szuperkompjúúter azt mondta, hogy nem tudja, de 1 millió év múlva jöjjenek vissza addigra kiszámolja.

egy millió év múlva visszament a két legbölcsebb ámber s megint megkérdezte. persze az emelvény előtti téren sokkal többen összegyűltek, mint azélőtt, főleg megszállottak. meg mindenféle volt firkálva a polóukra.

s megint feltették a kérdést a szuperkompjúúternek.
hogy mi a válasz az ultimate questionra.
vonakodva, de megmondta a választ, persze egy bevezető után, amiben az volt, hogy nem fog senkinek sem tetszeni, de immár ez van.
a válasz az ultimate questionra az
42
aham
42
a megszállottak nagyot csalódtak, azt gondolták, hogy meg fognak világosodni.

de a két legbölcsebb nem hagyta magát.
s tanácsot kértek a szuperkompjúútertől. ez pedig azt válaszolta, hogy együtt tervezzenek egy másik még szuperebb kompjúútert, amiben majd minden lényeg és folyamat benne lesz, az univerzum létezése is része lesz ennek.

s meg is tervezték
csak azt már senki sem tudta, hogy hova lett
ezt keresik/keressük eisze

the hicthhikers guide to the universe

a megoldás

This problem was caused by Windows. This program was created by Microsoft Corporation. Microsoft Corporation does not currently have a solution for the problem that you reported.

a windows ellen nincs megoldás
...szerintük

windózz

Már régóta van egy viszta a gépemen, de nem nagyon inditottam el, de ma igen, s hát nem elindult az orrom vére is tőle?.....
most éppen be va dugva (az orrom) egy használt papirzsebkendővel, s keresem a hosszú i betűt.
de nincs meg
kapcsolom le...

stopppp

Álljatok meg az atyaúristenit ha az ember stoppol!!!!!
A sok majom megy egyedül a bőrfoteles kocsijával, s nézi nagy bambán a táblát, mintha csóré pamela anderson lenne rajta a mindenit, neféjjjjetek, mert nincs csikk a seggemen, hogy kiégesse a borjúbőrös mercit.

kisebbségérzet

-em van nekem
de nem akármilyen
itt nem koszovora, meg az itteni helyzetre gondolok, dehogyis.
csak úgy
mert annyira kicsik vagyunk, s nem bírunk semmi maradandót alkotni mindegy, hogy mennyire küszködünk s vergődünk saját gennyes mocsarainkban, mert senkit sem érdekel, meg semmit sem érdekel. egy pillanat az egész, s annyi idő alatt meg is lehet szabadulni.
a méretek miatt aggódom, vagy már nem is aggódom, csak beletörődtem.
nem kilóméterek, tengerészeti mérföldek, vagy agyméretek, spermaszám stb.
hanem fényévek, millió,-árd évek.
s ebból a szempontból nincs másodperc, nincs ember, nincs v8as turbódízel motor, sem isten, sem nukleáris bomba, sem magyarság, sem lószar
mert a méretekben elvesznek ezek, sőt, nem is jönnek szóba.
mióta is vagyunk itt? mi emberek
na azóta semmi sem történt, s ameddig itt leszünk, addig sem fog semmi sem történni, mert ez nem időintervallum, ilyen időkeret nincs is.
azt szeretném megnézni, hogy milyen lesz itt a föld (terra) amikor már nem leszünk itt. de nem arra gondolok, hogy elmegyünk valamerre máshova :)
minden visszaáll a normálisba, vagy kvázi-normálisba? biztos hogy igen, mert nincs más mit tennie. lesznek liánok s erdők megint, meg valamiféle állatok, amelyek túlélték. s akkor mi?

mi az hogy normális, vagy természetes?
ha mi is része vagyunk a természetnek, mi mint emberek, akkor az is része a természetnek, amit mi gyártunk. mert pl a fecskefészek is mű lehet, mert nem fellelhető a természetben, hanem a fecske csinálja. ilyen alapon akkor a sok pvc meg autóakkumulátor is természetes. akkor a folyamat is természetes, ami fele tart az egész, mert nem néz ki jól, ha az ember szemszögéből nézzük.
de lófasz
a tehetetlenség, meg a kicsinyesség miatt van kisebbségérzetem
azért, mert azt hisszük, hogy valamit is számít, hogy kínlódjunk valamiért, azért, mert ragaszkodunk, azért mert azt hisszük, hogy jobb lesz nekünk, ha lesz valamink, ami látszik
pedig az is csak optikai csalódás és érzékszervsztimulálás.
meg azért, mert rabjai vagyunk ennek a szar világnak, mert elvárásaik vannak, s mert igyexünk ezeket teljesíteni

s ekkorák vagyunk, nevetséges:



azt tudtátok, hogy a fénynek van súlya?, meg azt, hogy fehér felületen súlyosabb, mint fekete felületen?
s azt tudtátok, hogy a Síriusz egy kettős csillag, társa, ami nem látszik, annyira sűrű, hogy egy köbcentiméter belőle 100.000 tonnát nyomna a földön?
meg a Tejutrendszer közepén van egy kibaszott nagy feketelyuk, ami talán összetartja az egészet és valamivel nagyobb, mint a mi naprendszerünk?
s azt tudtátok, hogy amikor a fény elhalad egy feketelyuk mellett, elgörbül? de nem csak feketelyuk mellett.


nincs jó kedvem a napokban
fene tudja miért
minden olyan nehezemre esik, nem alszom, minden idegesít, melegem van, s kitakarózom, egy perc mulva fázom, betakarózom, viszket a könyököm, megvakarom, oldalrafordulok, mert már fáj a seggem, közben tekeredik a polóm, azt is el kell rendezni, nincs jól a párna, elrendezem, a lábamnál nincs jól a paplan sem, ahhoz már fel kell ülni, vissza kell fordulni, s ez így megy órákon keresztül, elég unalmas, egy idő után mindenem el kezd fájni, olyankor kezdek türelmetlen lenni. hogy vajon mikor fogok elaludni, s akkor mind gyakrabban viszket a hátam, a vállam, az orrom, meg a poló is mintha saját álmát aludná, folyamatosan forgolódik rajtam, szorít a nyaka, aztán a ujja, aztán a derekamon.

hm, igen
zavaros, fölöttébb zavaros
de sebaj :)

kész

hajnal van megint, s nekem nagyon elegem van
megyek világgá

de
előbb jól megfoglak, s elkezdelek rángatni, addig ameddig magadhoz térsz s a szemembe nézel, megismersz, de még mielőtt megkérdeznéd, hogy mi a fasz van, kitéplek a takaró alól, s erőszakosan elrabollak
hogy mutassam meg neked a csendet
kezdeném
leteszlek egy nagyon bozontos erdőben, ahova sem be, sem ki nem lehet menni, s mindentől egyenlő messze van, én nem szuszogok, te szuszogsz? igen?? akkor légszíves hagyd abba. hogy hogy miért? csak, na
s kerek pofával nézzük egymást, hallgatjuk, hogy mi a csend. ott van, ott van, biza, oda lett egyszer csak, mert eddig nem ott volt, s kiengedjük a levegőt s még mindig ott van, ott motoszkál az erdő a füledben

leteszlek egy nagyon szűk barlangba, de egy olyanba, hogy nehezen tudsz megfordulni. s most már nem kell mondjam, hogy ne szuszogj, mert rájössz magadtól, meg amugy sem történik más, csak a szuszogás. kapcsold le a fejlámpád. vagy inkább ne, mert csak engem fog el a pánik. inkább hagyd úgy, s kussolj a tüdőddel. megint itt a csend, hű a mindenit, de ilyen csend nincs is, hallod ahogy az én nyakamban gyúródnak felfele az agyam fele a vörösvértestek, meg az adrenalin, meg miegymás. de ilyen csend tényleg nincs is, csak képzeljük

ezután elviszlek egy dombra, amin süt a nap, de alatta köd terül el, mint egy nagy tejföl, erre is arra is, s csak a domb erektál ki belőle egyedül. én tudom, de te nem tudod, hogy a domb mellett nemmessze egy város van, ami igyexik nyüzsögni a nagy tejfölben, de mindenre ragad rá, nyúlik, s kínlódik. itt már nem kell nem szuszogni, mert amugy is az áprilisi levegőmozgás készül huzatot csinálni. de amikor elkezdesz figyelni rájössz, hogy itt is valami motoszkál, olyan tompán csattog, nyikorog, dudál, de azért a dombon csend van. kategórikusan, azok egy más világ csendjei, amik a tejföl alól tőrnek fel, az sem igaz, olyan nincs is

ezután elviszlek egy nagyvárosba, mondjuk legyen egy szerda éjjel 3 órakor. miután már lemosták az aszfaltról az júliusi délibábot, olyan aszfalton frissen oldott pór szag van. itt sem kell nem szuszogni, minek is, habár lehet jobb lenne. valahol messze teherkocsi gumija csapódik körbe körbe az aszfalton, de nagyon messze van tőlünk az éles gumihang, mintha nem is hallanánk, meg azt a riasztót sem halljuk a kínai étteremből, amelyik minden második éjjel öli a helyi patrula idegeit, meg a mentőt sem, amely a folyó túlsó partján teszi magát hogy igyexik egy hajléktalannal, aztán azt sem halljuk, amikor kiteszi a parkolóban. de azért csend van, nem? aham, csend van, csend te

s most, ha hiszed, ha nem, vagy ha tetszik ha nem, én beteszlek new york közepére, valahányadik strít és valahányadik strít találkozására. délben. lökdösnek, dudálnak, sárga taxival járnak, metróznak, esznek, futnak, kéregetnek, meggyőznek, hogy vedd meg, mert jó neked, adót fizettetnek veled. de hallod te ezeket? mert én nem kimondottan, óóó nem is itt van ez, ez nem is ez a világ, mert nálunk csend van, nincsenek hirtelen mozdulatok, éles hangok, csak csend, nyugis, barátságos csend

ó, tudod mit? inkább aludj tovább, úgy is csak én álmodtam valami hűlyeséget egy medvéről, meg egy töltetlen pisztolyról, ... megint...